Teázzunk mint a japánok

Elérkeztünk a "Vegyünk részt még az eddiginél is több japános programon" sorozatunk 3. állomásához! (/^▽^)/

Előző héten vasárnap, kiheverve a szombati kórusfellépést és utána megrendezett, a hatvani kórussal együtt töltött vacsorát (Káúúrus! XD Egyszer mutatok egy videót róla. Komolyan. Nagyon vicces. :D Bár a sokadik dalolás után...), frissen és üdén kelhettem fel 8 óra körül. Most nem mentem templomba, mivel már délelőtt el kellett indulnom Budapestre. Mostanában érzem csak igazán, hogy megéri ez a vonatbérlet dolog. Hiába költöztem ki a koliból, így is majdnem minden nap fenn vagyok Pesten...


Pár héttel ezelőtt Clau és Kira mondta, hogy ők mennek, egy japán teás workshopra, amire végül Katával mi sem tudtunk nemet mondani. Igazából rögtön ugrottunk, hogy mi is megyünk! :D Így alakult, hogy az egyik hétfőn megint Pesten kötöttem ki. A Marumoto teaházhoz mentem, hogy megvegyem kettőnknek a jegyeket. Nagyon tetszik ez a teaház. Olyan kis hangulatos. :3

A gyönyörű belépőjegyek. *~*

A várva várt napon én voltam az első, aki odaért. Dél körül már a Marumoto teaház bejárata előtt álltam (Olyan jó idő volt. Teljesen boldog voltam tőle. ^~^). Nagyon könnyű odajutni, így utólag nem is értem, hogy a többiek hogy nem találták meg egyből. ^^" Gondoltam a bejárat előtt megvárok mindenkit, és majd együtt bemegyünk, de megtörtem... Nem tudtam teljesíteni a tervem. <(_ _)> Bementem. Kipipálták a nevemet a listán, majd leültem egy asztalhoz. Az egyetlen szabadon maradt asztalhoz. Még jó, hogy négy személyes volt, így később Clauék és Kata is le tudott ülni hozzám. 

Először is mindenki kapott egy finom japán teát (Véleményem szerint genmaicha lehetett. Az íze legalább is nagyon hasonlított rá), majd letették elénk a workshop résznél használatos eszközöket is. Szigorúan figyelmeztettek minket, hogy semmihez se nyúljunk addig, amíg engedélyt nem kapunk rá. 

A foglalkozást Rajzó-Kontor Kornélia teaművész tartotta. Egy rövid bemutatkozás után sok érdekes dolgot hallhattunk a matcha (japán zöld tea) történetéről, a teaművészetről, magáról a teaceremóniáról, arról, hogy miért rendeznek ilyeneket, hogyan épül fel, és hasonlók, valamint azt is megtudtuk, hogy a különböző teafajták hogyan is készülnek el. Nagyon meglepődtem, hogy ez a sok zöld tea mind egy növényből készül, csak különböző részeit használják fel (ha valakit érdekel, ez a növény a Camellia sinensis). 

Ha ez mind nem lett volna elég, hogy lenyűgözve üljek az asztalnál, a teaművésznő az előadás végén saját maga is elkészített egy csésze matchát, bemutatva, hogy hogyan is történik maga a folyamat, amikor a gyönyörű élénkzöld porból egy kesernyés ital. Elképesztő, hogy mennyire átszellemült, amint elkezdte a teakészítést. És azok a mozdulatok. w(°ｏ°)w 

Aztán jöttünk mi. Eleinte meg kellett tanulnunk, hogyan emeljek fel, majd tartsuk helyesen a csészét, valamint hogyan használjuk a chasent (a matcha felverésére használatos bambusz habverő). Én nagyon jóket nevettem magamban, mivel a chasen használata előtt kis csuklóbemelegítő gyakorlatokat végeztünk, ami nagyon vicces volt. xD

Azonban még mielőtt nekiálltunk volna a saját matchánk elkészítésének, megettük a teaművésznő által készített tradicionális japán édességet. Mi wagashit ettünk, ami cukorból és vízből készül, közepében ankouval (édes vörösbab krém). Azért nem higashit kaptunk (csak cukorból és vízből készül), mert az nem lett volna annyira érdekes. Egyébként a wagashit a koicha mellé szokták felszolgálni, ami a matcha egy sűrűbb változata, szinte spenótszerű az állaga. Koichát még a japánok közül is csak kevesen ittak, mivel nem ez az elterjedt verzió. Ezt általában csak a "teások" szokták inni. A szélesebb körben elterjedt, és teázókban is kapható verzió az usucha. Ebbe most már én is kezdek belekeveredni, de remélem mindenki érti. xD

Wagashi, közepén az édes vörösbab krémmel.
(Kép Clau blogjáról)

Egyesével készítettük el a matchánkat, mert asztalonként csak egy chasen volt kitéve. Mindenki nagyon ügyes volt. ^~^ Azt hittem nekem nem fog menni, mert nem jó a csuklómozgásom, de sikerült nekem is habosra vernem a teát, így nagyon boldog voltam. ヽ(*≧ω≦)ﾉ 

Egyszer már volt szerencsém inni matchát. Még a koliban csinált nekem Clau, és már akkor nagyon ízlett, így örömmel kortyolgattam el ez alkalommal is. Annyira megszerettem. ~

Miután mindannyian megittuk az usuchánkat, a teaház és a teaművésznő kedvességének hála, mindannyian megkóstolhattuk a koichát is. Egy kiskanállal vehetett belőle mindenki. Nekem ízlett ez is. Szívesen megkóstolnám máskor is. Kiráról viszont ez nem volt elmondható. Olyan fejet vágott... X"D le kellett volna kamerázni. Clauval nagyon nevettünk rajta. Kira kevésbé... Végül nem is nyelte le.

Általam készített usucha :3

Itt véget is ért a program. Körülbelül másfél óra hosszú volt, és én minden percét élveztem. Még körülnéztünk az üzletben, nevetgéltünk egy kicsit, majd átvettük a résztvevőknek járó ajándékot, ami 5 g matcha por és egy higashi édesség volt, majd távoztunk.

Nagyon jól éreztem magam, és örültem, hogy együtt tölthettem ezt a rövid időt Clauval, Katával és Kirával. Remélem még sok ilyen közös programunk lesz! (☆^ー^☆)