Sok Boldogságot!

Előző hét pénteken volt unokanővérem második esküvője (Szívből kívánom, hogy immár az utolsó is legyen :)). 

Már akkor nagyot néztem, amikor megkaptuk a meghívót. Nem, nem azért, mert nem számítottam rá, hiszen már tudtuk, és nem is azért, mert rosszallom a dolgot. Az ok a meghívó volt. Lehet, hogy csak nekem volt újdonság ilyen fajta meghívót látni, és másnak ez nem is furcsa, de nekem az volt. A meghívó egy kis doboz volt, amit ha kinyitsz, meglátod magát a szöveget. Nagyon kis ötletesnek találom ezt a megoldást, bár az is biztos, hogy ezt nehezebb lehet postai úton kézbesíteni.

Maga az esküvő délben kezdődött a Polgármesteri Hivatalban. Mi egy kicsivel előbb indultunk, mert mama még szeretett volna újságot venni. Sajnos anyu nem tudott velünk jönni, mert apával ellentétben neki nem adták meg a szabadságot aznapra. Apának is csak nagyon nehezen...

Szerencsére sikerült így is időben odaérnünk. Kriszti nagyon szép volt. Mama szerint még szebb, mint az első esküvőjén, még fehér ruhában. A szertartás alatt Gina (Kriszti kislánya) nem bírt lenyugodni, így nagyrészt ő volt a középpontban. Ő adta oda az ifjú párnak a gyűrűket, és volt, hogy odaült Kriszti lábához. Az anyakönyvvezető nem győzte hangsúlyozni, hogy a gyerekeknek mindig igaza van. Szerintem nagyon szépen beszélt, és ügyesen improvizált az eseményeket tekintetbe véve. 

A szertartás után még várt ránk egy közös ebéd. Komáromban. Ez a hír először meglepett, de aztán mindenki megbarátkozott vele. Így még mama egyik régi barátnőjét is meg tudtuk látogatni, és a többiek után egy kicsivel értünk csak a Kocsis étterembe. Svédasztalos ebéd volt. Nem is tudtam mindent megenni, amit kitettem a tányéromra, pedig szerintem nem is volt olyan sok minden... ｢(ﾟﾍﾟ)

Andi és apu~

Evés közben külön figyelmeztettek minket, hogy nagyon ne együnk sütit, mert még jönni fog a torta. Mamával viszont nem bírtuk ki, és megkóstoltuk az almás pitét. Nagyon finom volt. (~^-^)~

A tortára viszont tényleg érdemes volt várni. Két torta is volt. Egy szimpla, kinder buenó ízesítésű, és egy három emeletes (ömm.. Ha jól emlékszem trüffel, mogyorós-csokis és epres oroszkrém torta). Két félét bírtunk csak megkóstolni, és azt sem ettük meg mind, mert már nem fért belénk semmi. 

Az ebéd nagyon jó hangulatban telt. Jól éreztük magunkat, és végül boldogan, teli hassal indultunk el hazafelé.

Végül néhány kép és videó. Andival hülyéskedtünk kicsit. XD

Andi eszik

Persze nem bírtam megállni, hogy ne vegyek el egy rózsát a tortáról. Olyan csábító volt. Végül Andi is elvett egyet, és apu is vitt haza egy fehéret anyunak. :3

És még hazafelé úton is csinálnom kellett pár képet. Így lett egy képem mamával. csak úgy fértem rá én is, ha itt is csak félig vagyok... ^^"

Említettem már, hogy Andival jól elszórakoztunk? Igen? :D Nos, itt van két videó, ami ezt tanúsítja. 

Végezetül pedig egy kép legújabb szerelmemről és szerzeményemről. *-*