Sziasztok!
 |
| Tanulás Rilakkumával~ |
Elég nehéz volt megfogalmaznom ezt a posztot, hiszen ha hű szeretnék maradni az események szálainak időbeli folyamatosságához, akkor bizony még mindig Januárnál tartok. Ebben ahónapban azonban nem nagyon történt semmi olyan dolog, ami számotokra fontosabb lenne.
Leginkább a tanulás töltötte ki a napjaimat a Záróvizsgára, mely vészesen közeledett. A vizsga közeledtével én egyre jobban kiborultam.
Úgy érzem a vizsgákra való készülés, a véghajrá akadályát nem veszem túl jól (A vizsgán sajnos megbuktattak az egyik részen, ami körülbelül 2 óráig nagyon le is sújtott, de utána újult pozitivizmussal álltam a dologhoz. Ha átengednek egy 2-essel - sajnos tényleg nem tudtam olyan sok mindent mondani a tételről, nem volt szerencsém a húzásnál -, akkor lehet rosszabbul járok, mint így, hogy van még egy esélyem, hogy sokkal jobb eredménnyel zárjak, és így nyugodtabban álljak majd az MA felvételi elé.), de igyekszem fejlődni, még akkor is, ha a tanulás sosem volt az erősségem.
A Január tehát egy eléggé stresszes időszak volt számomra. Azért igyekeztem kicsit kikapcsolódni is, különben teljesen elsüllyedtem volna a kétségbeesés tengerében, így hát találkoztam a barátaimmal, Hisával, és még egy éjszakai forgatást is bevállaltam.
 |
| Ramenezés Valennal. Az eddigi rament áruló éttermek sorrendje nálam: 1. Biwako 2. Ramenka 3. Momotaro |
A gyülekezet, a vasárnapok, amiket ott tölthetek, együtt, Istent szolgálva, nagy segítségemre voltak ezekben az időkben. Erőt adtak nekem, és a plusz kimchi készítős este is remek kikapcsolódást nyújtott. Hálás vagyok mindenért, amit a gyülekezettől kaptam.
Az éjszakai forgatásra 11 órára kellett menni a Keleti pályaudvarhoz. A telefonban azt mondták rendes téli öltözetben menjünk, vigyünk váltóruhát és egy kisebb bőröndöt, vagy nagyobb táskát is. Gondoltam jobban nézne ki, ha szoknyában vagyok, így dupla harisnyában (később vajmi kevésnek bizonyult), fekete szövetkabátban és a vastag fekete sálamban mentem a helyszínre. Az öltöztetők mustrájánál hamar kiderült, hogy a jelenet évszakot illető koncepciója nem éppen egyezik a nekünk mondottakkal. Itt ugyanis tavaszi jelenetet vettünk, tehát sálat és kesztyűt le, kabátot szétgombolni... Én szerencsésnek számítottam, nem vetették le a sálamat, és még egy plusz kardigánt is kaptam az egyik lánytól.
Miután mindenkit végignéztek, átmentünk egy iskola tornatermébe, ahol kaptunk ennivalót, majd egy hosszú, fárasztó várakozás kezdődött. Végül olyan hajnali 4 körül szóltak, hogy megyünk forgatni. Enegm különszedtek a kis csoportomtól, és közölték, hogy mostantól egy francia túristacsoport tagja vagyok. Vagy csak egy turistacsoport tagja Franciaországban? Mindenesetre abban a megközelítőleg 3 órában, míg a forgatás tartott (napfelkeltéig), sikeresen lefagytam, és végül még a kesztyűm is visszakerült a kezemre. Úgysem fog látszani a nagy tömegben. Érdekes volt azért a Keleti elé felsorakozó rendőrautókat nézni, majd a rendőröket, ahogy berohannak a pályaudvarra (persze nem igazi rendőrökről beszélünk).
Mivel este semmit nem aludtunk, mindenki iszonyatosan fáradtan indult hazafelé a forgatás után. Majd leragadtak a szemeink. Bevallom én először Hisához mentem, ahol késődélutánig látogatást tettem az álmok világába.
Így újév utánra végre a hó is megérkezett. Sőt, több napon keresztül folyamatosan hullott, mintha most akarná bepótolni mindazt, amit eddig kihagyott.
(Ha jól megfigyelitek a jobb oldali képet, láthatjátok, hogy a padon egy meztelen nő alakja bontakozik ki, aki lazán hátradöntött fejjel és széttárt karokkal ül a padon. Valaki nagyon vicces kedvében lehetett a vasútállomáson, hogy hóember helyett hónőt épített. xD)
 |
| Szívecskés pálcikájú epres pocky~~ *w* |
 |
| Bubu teázás és udonozás Kirával. ^o^ |
Itt véget is ért a Január. Én kicsit megkönnyebbültem, hogy most fél évig vége van a stressznek, de úgy tűnik naiv ábrándokat kergettem, mikor úgy gondoltam, hogy most majd csak időnként tanulok és kész, semmi mást nem kell csinálnom. Hogy miért is? Nemsokára arról is mesélek majd.
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Az elmúlt hetekben történt, hogy Gergő felhívott, hogy azonnal nézzem meg az Emirates oldalán a lefoglalt repülőjáratokat. Na ez nem ment olyan gyorsan, mert nem egészen emlékeztem a jelszavamra. ^^" Kiderült, hogy a Budapest-Dubai útvonalon módosult az indulási időpont. A gépünk egy fél órával előbb indul, de ezt senki nem közölte velünk. Persze mondhatnánk, hogy hol van még az a Július, de ha azt nézzük, hogy az eddigi járatra volt ülőhelyünk egymás mellé, az újra pedig természetesen nem tették át ezeket a foglalt helyeket, viszont amíg a régi gép adatai is láthatóak a rendszerben, mi nem tudunk az újra helyet foglalni.
Ennek örömére Gergő szépen felhívta az Emirates-t, hogy mégis mi van? Végül a probléma ecsetelése után törölték az előző járatot a rendszerből, és egy, az általunk választott helyre foglaltak új helyeket (még jobb helyen is ülünk majd, mint eddig ültünk volna).
Természetesen én külön intéztem az ügyeim, hiszen ezt mindenkinek magának kell rendeznie. Megkaptam a számot Gergőtől, és tárcsáztam. Egy férfi szólt bele a telefonba angolul. Én udvariasan megkérdeztem, hogy esetleg beszél-e magyarul, majd a nemeleges válasz után megpróbálkoztam a szám újratárcsázásával. Valahogy úgy érzem magyarul még mindig jobban tudok ügyet intézni, mint angolul... Ismét angolul szólaltak meg a telefonba, egy női hang de most már nem érdekelt. Miután elmondtam a nevem, foglalási számom és a problémám, átirányítottak egy másik intézőhöz. Nem elég, hogy az úriember kisebb akcentussal beszélt, még a vonal sem volt a legjobb, így egy kis idő után ismét megpróbálkoztam a nem-e beszél valaki magyarul kérdéssel, amire azt a választ kaptam, hogy az irodában senki sem beszéli a magyar nyelvet (hova kapcsoltak engem? Egyenesen Dubaiba?). Végül minden nehézséget leküzdve azért megoldottam a problémát, sikerült mindent elintéznem, majd megkönnyebbülve tettem le a kagylót.
Gergő csak nevetett a történetemen, mivel a telefonszámom alapján magyar ügyintézőhöz kellett volna kapcsoljanak (mindenki más magyarral beszélt), így nem értette, hogy nekem miért külföldi ült a vonal másik oldalán... Ilyen az én szerencsém. :D
A lényeg, hogy megoldottam, nem haltam bele, azért ennyire tudok angolul.
Azóta módosult a Seoul-Dubai járat érkezési ideje is, de hogy mit fog csinálni a gépünk plusz fél órán keresztül a levegőben, azt ne kérdezzétek. :/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése