Megérkeztünk!

Hi!

Pár hete ellátogattuk Erdélybe. Anyu 30 éves osztálytálytalálkozója volt, és ha már ott vagyunk, akkor a rokonokat is meglátogattuk.
Ezen látogatás során egy különös, és egyben izgalmas ajánlatot kaptunk. Egyik unokatestvérünk, aki Dublinban dolgozik (Ferkó), meghívott minket, hogy menjünk el mi is Írországba. A döntés nem volt túl nehéz. Apukánk is csak egy feltételt szabott ki: Csináljnk sok képet. Így hát pár napon belül meg is vettük a repülőjegyeket az interneten.

A Ryanair repülőtársaságot választottuk, mivel az volt a legolcsóbb. Hallottunk már róla sok mindent, hogy annyira nem jó, vagy hogy nagyon szigorúak, szóval azért enyhe félelemmel indultunk el július 29-én a Liszt Ferenc repülőtérre. Apuék természetesen kikísértek minket, és a két bukaresti unokatesónk is ott volt, mivel eljöttek Budapestre szülinapozni. Zoli met vissza Bukarestbe, mi Ferkóval pedig az Írországba repülő gép felé tartottunk.

Mint utólag kiderült, a kézipoggyásznak szát bőröndünk még majdnem kétszer belefért volna a Ryanair által kiszabott méretbe. Sőt. Volt valaki, akinek a bőröndje bele se fért, de még azt is felengedték...

Az ellenőrzéseken egész gyorsan átjutottunk. Az előzetesen otthon kinyomtatott beszállókártyával sem volt semmi gond (A Ryanair légitársaságál igénybevehető az online becsekkolási lehetőség, ami után ki kell nyomtatni a beszállókártyát egy A4-es lapra).

A repülő 5-10 perccel később indult a kiírt időponttól, mivel az utasoknak még helyet kellett találniuk. Az ülések megfelelőek voltak, a légiutaskísérők kedvesek, és az a 3 órás út is hmar eltelt. Amikor végre földet értünk, senki nem tapsolt, ami nekünk furcsa volt, mert eddig mindig volt taps, de egy fél perc múlva itt is meghallottuk, habér nem volt túl hangos. Ez csak egy személyes észrevétel volt. ^^"
Összességében véve mi meg vagyunk elégedve eddig a Ryanairrel.

Ami furcsa volt, hogy a dublini reptéren a mosdóban valami golyós cukorkának tűnő dolog elméletileg fogkrémként funkcionál, vagy legalábbis fgtisztító, és még hajvasaló is volt! Nem használtuk, de eszükbe juttatta, hogy a sajátunkat nem hoztuk el....
Gyorsan megkerestük Ferkó autóját, majd indultunk haza. Az eső sem váratott magára, biztos úgy gondolta illő üdvözölnie benünket. :D
Egyébként tegnap este nagyon hideg volt számunkra, de valaki még így is rövid ujjúban sétálgatott. ferkó lakása egy lakóparkszerüségben van. Van egy szép udvar, mesterséges kis dísztószerűség, ami biztos nem tó, de nem tudom mit mondjak rá, és kapu, ami az egész kis komplexumot védi. Szép. :)
Kaptunk kulcsokat, és kártyát a kapuhoz, valamint Írországról és Dublinról eg kis "turistaköyvet", hogy döntsük el, hova szereténk menni. Dublinon belül a főbb látványosságokat egyedül látogatjuk majd meg húgommal, de Ferkó is visz majd ide-oda.Este még elmentünk enni, az odaúton pedig pislogtunk ki az autó ablakán, hogy milyen szépek az épületek. Végül az Eddie Rocket's-ben "vacsoráztunk', itteni idő szerint körülbelil 22 órakor. A hely nagyon hangulatos kis gyorsétkezde. Még kis zenegépük is van, amit ki is próbáltunk. Betettük a Beatles-től a She loves you-t.
Az ételek közül hosszas megbeszélés után csirkemellet, és csirkeszárnyat rendeltünk sültkrumplival (kéksajtos szósszal), és mentolos-csokis tejsékkel. Most ettem először csirkeszárnyat, s habár a csirkemell még mindig jobban ízlik, nagyon finom volt! Igazából minden ízlett, de még így sem tudtuk maradéktalanul elpusztítani az elénk tett ételeket. Nagyon sok volt. A sültkruplit végül el is csomagoltattuk.
És, hogy Andi is örüljön, azért vannak itt is ázsiaiak. Fiú kevesebb, mint lány, de vannak!